Kezdésként kicsit beszéljünk rólad. Játékosként illetve edzőként hol fordultál meg eddig?
Játékosként játszottam az NB 1-ben a III. Kerületi TTV-ben, másodosztályban Dorogon illetve Dabason és NB3-ban pedig az ESMTK, Dunakeszi VSC, Budafok színeiben. A harmadosztály után játszottam megyei csapatokban és a BLSZ-ben vezettem le. Amire büszke vagyok az az, hogy Megye 2-től NB1-ig minden bajnokságban eredményes voltam.
Edzősködtem Dabason a másod- és Budafokon a harmadosztályban és a XXII. kerületben később utánpótlás vezetőként is működtem.
Milyen kapcsolatban vagy a futsallal, és hogy kerültél képbe csapatunknál?
Már a sportág megszületése óta jelen voltam és több helyen is játszottam NB1-ben, azonban a profi labdarúgás mellett csak időnként fért bele a futsal. Ami érdekesség kispályás karrieremből, hogy a strandfoci bajnokságot első ízben a mi csapatunk nyerte, igen nívós mezőnyben.
A fiam az ELTE PPK-ra jár jelenleg mesterképzésre, és már néhány éve a csapatban futsalozik. Tavaly decemberben megtudtam, hogy a csapat edző nélkül maradt, így felvettem a szakosztály vezetőjével és a csapat kapitányával, Árendás Tamással a kapcsolatot. Találkoztunk, egy kávé mellett elbeszélgettünk és arra jutottunk, hogy hasonlóan gondolkodunk és igazából gyorsan meg is tudtunk egyezni egymással.
Januárban egy igen mélyen lévő csapat irányítását vetted át, azonban a tavasz azonban parádésan sikerült. 6-2-2 mérleggel az alsó ház “dobogóján” végeztünk és bent tartottuk csapatunkat a másodosztályban. Hogy értékelnéd az alsó házi rájátszást?
Edzőként számomra fontos, hogy nagybetűs CSAPATként kell játszanunk, fontos a fegyelmezettség a felelősség vállalás, a magabiztosság. Véleményem szerint csak akkor érzi magát komfortosan a pályán a játékos, ha tudja mi a dolga, ezért az volt a legfontosabb, hogy a játékosok bízzanak magukban és egymásban! Valamint begyakoroltuk a védekezést különböző felállásokban , és gyakoroltunk több támadás vezetést is, ami segíti a játékosokat abban, hogy tudjanak tervezni a pályán és legyen elképzelésük, lehetőségük irányítani a játékot. Azt akartam, hogy a rájátszásra már magabiztosan, tudatosan, bátran játszunk! Ezt sikerült is megvalósítani, gyorsan agresszívan gólra törően játszottunk és így nyertük a meccseinket, aminek köszönhetően végül “simán” bent maradtunk a másodosztályban.
Miért nehéz és miért könnyű egy amatőr szinten működő, ám sikeréhes egyetemi csapat munkáját irányítani?
A nehézség egy amatőr csapatnál a motivációt megtalálni a játékosoknak, de ha az önérzetükre tudsz hatni azzal, hogy ha a csapat mezében játszanak felelősséget kell vállalniuk a társaikért, a közösségért, az egyesületért ezek megfelelő alapok arra, hogy a játékosok motiváltak legyenek!
Milyen tervekkel vágsz bele a jövő évbe?Mikor kezdődik az alapozás a srácok számára?
A 2019/2020 szezonra augusztus 2-án kezdjük a felkészülést. Szeretném, hogy a jövő évben a csapat tovább fejlődne játékban, taktikailag, gyorsaságban, erőben is továbbá a teljesítményük kiegyensúlyozottabb lenne.
Egyetemi csapatunk szinte mindent megnyert idén amit lehetett, aminek magját az NB2-es csapatunk adta. Mit gondolsz jövőre tudnak a srácok ismételni?
Nagy dolognak tartom, hogy a 4 nagy egyetemi bajnokságból 3-at megnyertek és egyben a döntőig jutottak. Ha megmarad a motiváció és ugyan ilyen lelkesen, harcosan játszanak jövőre is akkor jövőre is sok BEAC-os éremnek örülhetünk.
Fiad ifj. Dunai András Dr. BRS x Fekete Vonat – Hol van az a lány című számát spirituális szintre emelte a meccsekre való felkészülés stádiumában. Véleményed szerint is ez volt a kulcsa a tavaszi menetelésünknek? ?
Mivel tanultam pszichológiát ezért 100% biztos, hogy olyan zene hallgatása ami a kedvenc kategóriába tartozik 30-40% teljesítmény fokozására képes, így mindenképp nagy összefüggés lehet a kettő között!
Köszönjük András, és sok sikert a következő szezonra!
A 2018/2019 szezon képeit itt tudjátok megtekinteni.
