Telik, nem múlik.
A születésnap mindig valamiféle számvetésre, múltba nézésre sarkall. Laci egyébként ebben is kiváló: sztorijai, emlékei fontos forrásai annak, hogy hogyan is teltek ennek a szakosztálynak a múlt ködébe vesző évtizedei, kik játszottak itt és hogyan, mi volt, ami formálta a csapatot. De ennél is fontosabb: Lacinak a játék és a csapat iránti alázata mindannyiunknak jövőt mutat: jön, edz a „felnőttel”, emellett csapatot szervez, ha kell, játékost győzköd, figyelemmel kíséri és drukkol a többi csapatunknak. A játékot és a közösséget minden elé helyező komolyan vétel és szeretet adta derű – ez Laci a BEAC-osok számára.
Ha mindez nem lenne eléggé poétikus: Laci emellett a szegedi egyetemen francia költészetet tanít és kiválóan fordít. A labda mellé még Rimbaud és társai.
A szerdai meccs előtt kérdeztem: „Laci, voltál tegnap edzésen?” „Voltam. Megyek csütörtökön is.”
Laci, sok boldog születésnapot a kapuban!
-Kovács Gergely, szakosztályvezető
